Minden év végén – csak hogy nyáron se unatkozzon egy diák sem – kiosztásra kerülnek kötelező olvasmányok.

Az iskolákban kötelezően már nincs meghatározva, hogy melyik tanévben melyik konkrét művet kell elolvastatnia a tanárnak.

Kiadónk, az MRO HISTORIA Könyvkiadó olyan kiadványokat jelentettet meg az elmúlt évek során, amelyekben az adott évfolyamokhoz tartozó, leggyakrabban előforduló kötelező olvasmányok találhatók meg. Ezen könyveink pedig a következők:

- Kötelező olvasmányok röviden felsősöknek (5–8. osztályosoknak)

- Kötelező olvasmányok röviden 9. osztályosoknak

- Kötelező olvasmányok röviden 10. osztályosoknak

- Kötelező olvasmányok röviden 11. osztályosoknak

- Kötelező drámák röviden 9–12. osztályosoknak

- Kötelező olvasmányok röviden 12. osztályosoknak – Magyar irodalom

- Kötelező olvasmányok röviden 12. osztályosoknak – Világirodalom

A kiadványok erőssége és pozitívuma, hogy nem csak a kötelező olvasmány található meg bennük röviden (ahogy az a címükből esetleg elsőre látszik), hanem számos más, hasznos és lényeges dolgot tartalmaznak:

- Szerzők rövid élete, munkássága

- Főbb szereplők kigyűjtve, jellemezve

- Kötelező olvasmányról elemzés

- Műhöz tartozó feladatok, érdekességek

E könyveink elsősorban a diákok tanulását, a mű könnyebb megértését, értelmezését szeretné elősegíteni, esetleg az olvasónapló megíráshoz segítségnyújtást kíván adni; nem célja a könyveknek és Kiadónknak az, hogy a teljes alkotásokat ne olvassa végig a tanuló!

Kellemes olvasást és időtöltést kívánok!

Vincze Zsolt

Az MRO HISTORIA Könyvkiadó jelenlegi akciójában részt vesz a Kötelező olvasmányok röviden felsősöknek című kiadványa is, mely 5-től egészen a 8. osztályosokig magába foglalja azokat a főbb kötelező olvasmányokat, amelyeket a tanárok számon kérhetnek.

A teljes ár (987 Ft) 50% kedvezményt kapott, így könyvünk jelenleg 500 Ft-ba kerül.

Mivel nincs meghatározva, hogy az adott évfolyamokban mely kötelező műveket kérik számon, illetve mivel a könyv nagyon sok olyan hasznos információt tartalmaz (főbb szereplők kigyűjtve, jellemezve; szerző élete, írói pályája; feladatok, érdekességek a műhöz kötődően; szövegértési és szövegalkotási gyakorlás stb.), amelyek elősegítik a felvételire való felkészülést, a tanulást és a legfontosabbat: a nyári olvasást, ezért a kiadvány beszerzését bátran ajánlom.

Honlapunkon, a www.felvesznek.hu-n bele is lehet olvasni, nézni a könyvbe, így biztosan nem lesz csalódás a vásárlások során.

Az akció csak 2010. április 19-én reggel 8.00 óráig tart! Ne maradj le!

Továbbtanulás, érettségi, főiskola... messzi álomnak tűnnek egy tündérlakta országból. Hogyan juthatsz el oda? Például vedd kezedbe Vörösmarty klasszikusát.

A helyszín egy földi kert, közepében almafa. Mirígy a fához van kötözve. Csongor érkezik, meglátja a boszorkányt, s kérdi, miért jutott ilyen sorsra. Mirígy válaszából kiderül, hogy neki az almafára kéne vigyáznia, ugyanis az éj közeledtével a csodálatos növény termést hoz, ámde gyümölcse nem lehet az övé, mert bűvös, álmot hozó szellő szenderíti el mindig, s ezalatt egy tündérleány szüreteli le az almát. Ezt hallva Csongor eloldozza, s maga telepszik a fa alá, hogy találkozhasson a földöntúli lánnyal. Tünde érkezik földi származású szolgájával, Ilmával. Megtudjuk, a fát ő ültette, hogy szerelmét, az általa még nem látott Csongort egyszer hozzá vezesse. Mindez ma megvalósul, Csongor és Tünde boldogan borulnak egymás karjaiba. Örömüknek Mirígy vet véget, aki titokban levág egy fürtöt Tünde hajából, hogy azzal saját lányát ruházza fel, s így csábítsa el a tündértől Csongort. Időközben Tündének távoznia kell, de indulásuk előtt Ilma még elárulja Csongornak, hogyan juthat Tündérhonba...

Forrás: doksi.hu

„Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk, melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is – a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -, egyre erősebben érezzük, hogy az eseménysornak van egy mélyebb, jelképi szférája, mely arra figyelmeztet, hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba.”

(KRISTÓ NAGY ISTVÁN)

1954-ben jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már bátran nevezhetünk a XX. század egyik legnagyobb hatású irodalmi művének. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy "mítoszregényében": egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek... Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát...

Nem birkózol meg a kötelező olvasmányokkal? Elolvasod a könyveket, de mégsem tudod dolgozatnál összeszedni a gondolataidat? Az M. R. O. HISTORIA Könyvkiadó segítségedre siet kiadványaival! Látogasd weboldalunkat: www.felvesznek.hu!

A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán vitathatatlanul az egyik leghíresebb műve, melyet 1895-ben írt meg. Szerkezetileg a regénynek két fonala van. Az egyik a glogovai pap és húga, Veronka, a másik a vörös esernyő titka, Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története.

Fordulatos kincsvadászat, romantikus szerelmi történettel ötvözve.

Békebeli vidéki életképek, a paraszti és hivatali furfang megannyi sziporkázó jelenetével. Kedélyes anekdoták, bölcs irónia. Ízes magyar nyelv, egy kis tóttal fűszerezve. Más szóval Mikszáth . Briliáns, érzékletes előadás a humor és a romantika minden árnyalatával. Ízes magyar beszéd, a szöveg szépségét a színészi tehetséggel tovább fényesítő előadás. Más szóval Benedek Miklós. Mindenkinek remek szórakozás.

Tetszik a történet, de az érettségi miatt nincs időd elolvasni? Emiatt ne törd a fejed, a regényt meghallgathatod hangoskönyvön is, takarítás, vagy kocogás közben!

Jó szórakozást!

Mindig azt sulykolják a magyar tanárok, hogy olvasni, olvasni, olvasni.Kötelező olvasmányok nyárra, ajánlott olvasmányok, de még ezeken felül is olvasni kell, hogy művelt, kommunikatív, választékos felnőtt válhasson belőled. Te meg nem érted, miért leszel több attól, hogy elolvasod a Rómeó és Júliát, ha egyszer kötelező és mindenki olvasta.

Shakespeare művei viszonylag könnyen emészthetők: a vígjátékai szórakoztatóak, a drámái követhetőek, nincs túl sok főszereplő, a történet letisztult. Ha egyet elolvasol, könnyen lehet, hogy megjön a kedved, hogy a minden háztartásban fellelhető Shakespeare: Öt drámában  tovább lapozz és elkezdj egy másikat.

Általában ott van ezekben a Szentivánéji álom. Az ember elolvassa, nem érti. Aztán nem érti, miért nem érti. Megijed, hogy vele van a baj, és inkább már arról is hallgat, hogy elolvasta. Pedig nagyon sokan vagyunk így, sőt Müller Péter Sziámi egyszer azt nyilatkozta, hogy még életében nem találkozott olyan emberrel, aki olvasta a Szentivánéji álmot és el tudta volna mondani, hogy miről szól, ide értve a magyartanárokat és a színházi dramaturgokat is.

Annyi szent, hogy van benne szerelem, viszály, megoldás, mint a többi művében, de ki szeret kit, melyik is a Hermia és melyik a Heléna, miért van ilyen összecsengő nevük, és hogy kerülnek ide ezek a mesteremberek? Lehet, hogy tulajdonképpen az összevisszaságról szól? Arról, hogy sokszor nem mi irányítjuk a sorsunkat, hanem felettünk álló lények? Az emberek sokszínűségéről, arról, hogy sokszor mi emberek sem értjük egymást?

És ha ez az egész annyira érthetetlen, miért ilyen sikeres? Rengeteg olyan Shakespeare mű van, ami nem közismert, csaknem feledésbe merült, a Szentivánéji álomból filmet forgattak, a világ számos színpadán játsszák, utóbbi években magyar alkotók musicalt írtak belőle és mindenki hallott már Puckról és Zubolyról, használjuk az „Ide nekem az oroszlánt is” szállóigét. Igen, ez mind Szentivánéji álom. Egy próbát megér. Ha mást nem, nézd meg valamelyik színházban, lehet, hogy ott érthetőbb lesz azáltal, hogy látod a szereplőket.

Bogi

Az irodalomtanulás, a tanuló felkészültsége és tudása nem lehet teljes a kötelező olvasmányok ismerete nélkül. Az M.R.O HISTORIA Könyvkiadó kötetei a középiskola négy osztályának kötelezőit dolgozza fel átgondolt tematika alapján. A kiadványok újdonságai abban állnak, hogy a tartalom rövid ismertetésén túl megtalálhatóak bennük a szereplők bemutatásai és jellemzései, valamint a művek elemzései is. A kiadványok a középiskola mind a négy osztályának hasznosak lehetnek, de azok is kedvteléssel forgathatják őket, akik nyitottak a szépirodalmi olvasmányokra, és szeretnének segítséget kapni a művek megértéséhez, vagy egyszerűen csak új szempontokra kíváncsiak. 

Sándor Ildikó: Kötelező drámák röviden 9–12. osztályosoknak

Sándor Ildikó: Kötelező olvasmányok röviden 9. osztályosoknak

Sándor Ildikó: Kötelező olvasmányok röviden 10. osztályosoknak

Sándor Ildikó: Kötelező olvasmányok röviden 11. osztályosoknak

Sándor Ildikó: Kötelező olvasmányok röviden 12. osztályosoknak – Világirodalom

Sándor Ildikó: Kötelező olvasmányok röviden 12. osztályosoknak – Magyar irodalom

A www.felvesznek.hu oldalról kedvezményes áron, 1290 Ft helyett csupán 1100 Ft-ért megvásárolhatóak!

Ajánlom őket mindenkinek! :)

A Harry Potter mint kötelező olvasmány szerepelne a magyar órán? A tanárok egyik tábora szerint: bármennyire népszerűek is a hasonló típusú könyvek, nincs helyük a tanórákon az alacsonyabb irodalmi színvonalú műveknek.

Más pedagógusok szerint viszont nem dőlne össze a világ, ha frissülne a kötelező olvasmányok listája. Persze az sem mindegy, a könyvtárban van-e elegendő példány.

akármennyire is kortárs, bármennyire is jól megírt, izgalmas mű a Harry Potter, az elmúlt évek egyik legnépszerűbb könyve – az olvasásszociológus szerint –, inkább szórakoztató, mint szépirodalom. Talán emiatt lepődtek meg sokan, amikor mostanában többször felvetődött, hogy Joanne K. Rowling angol író meseregénye esetleg helyet kapna az általános iskolai kötelező olvasmányok között. A magyartanárok egy része úgy véli, nincs helye az ilyen olvasnivalónak Molnár Ferenc, Gárdonyi, Jókai és Móricz irodalmi klasszikusai mellett, míg más vélemények szerint nem haszontalan, ha új választékkal frissül, vagy bővül az évtizedek során megszokott lista.

S hogy miként vélekednek erről az érintettek, a diákok? A nyolcadik osztályos, a győri péterfys Fehér Csilla szerint: semmiképpen sem az Egri csillagok vagy a Légy jó mindhalálig helyett, hanem mellett szerepelhet csak a Harry Potter a kínálatban.
Bár a Nemzeti alaptanterv nem ír elő kötelező olvasmányokat, de az általános iskolásoknak minden bizonnyal még jó ideig Nemecsek Ernőről, Bornemissza Gergelyről, a Baradlay fivérekről és Nyilas Misiről kell jellemzést írniuk.

Kisalföld.hu

Tavaly előtt nagy szenzáció volt Mark Twain Titokzatos idegen-szövegeinek magyarországi megjelenése (Noran Kiadó, 2008). A száz év után végre kiadott remekmű törzsét alkotó mindhárom textus kellemesen borzongató órákkal ajándékozza meg az olvasót, törlesztve egyben a magyar Twain-kiadások adósságait is. Mark Twain egyik kevéssé ismert művéről van szó, mely nem került föl a kötelező olvasmányok listájára sem az Egyesült Államokban, sem Európában. Ez az alkotás az író utolsó, pesszimista korszakának terméke, amikor családi tragédiáktól sújtva (előbb lányát, a huszonnégy éves Susie-t veszíti el, majd imádott felesége hal meg) úgy érzi, az élet tönkretette, s már nem várhat rá semmi jó. Egyre keserűbben szemléli az emberi fajt. A „humánum” szitokszó lett a számára: az emberi jóságot abszurditásnak tartja, elveti az ember (ezen belül főleg a fehér ember) felsőbbrendűségének eszméjét, s csak nevet azokon, akik még mindig bíznak a társadalmi haladásban. Ezen túl bírálja a keresztény bigottság torzulásait is. Az idős író immár eredendően gonosznak, „sötétségben botorkálónak” tartja „a szörnyű emberi fajt”, amelyet csak a pénz, a vagyonszerzés hajt, s minduntalan elbukik a legkisebb próbatételen is. Szánakozik társain, mert azok öntelt módon hiszik, hogy képesek a tudásra és a bizonyosságra – miközben azt sem tudják, hogy ami körülöttük van, az „valóság”-e vagy valami egészen más.

Mindez valamilyen formában mind benne van a Titokzatos idegen-szövegekben. Merthogy a tökéletesnek szánt műalkotás, melytől Twain pályája megkoronázását várta, három megközelítésben maradt fönn. Így még a szövegváltozatok e különös bizonytalansága is az emberi megismerés korlátaiból eredő bizonytalanság nagy témájára rímel. Valójában nem áll rendelkezésünkre a szerző által befejezett és hitelesített szöveg, így a három regény – az Ifjú Sátán krónikája, az Iskolahegy és a 44, a titokzatos idegen – mintegy együtt adja ki a nagy művet. Ezek közül az 1897 és 1900 között Bécsben és Londonban született első kézirat 423 oldalon maradt fenn, de egy fejezet közepén véget ér, és nem zárja le a gyermekek játszótársául szegődő ifjú Sátán történetét. Az 1898-as második, otthon írt – ezért „hannibalinak” nevezett – szöveg a legrövidebb, alig nyolcvan kéziratoldal, mely az ifjú Sátánt most (többek közt) Huck Finn és Tom Sawyer társaságában mutatja be a többi regényből jól ismert petersburgi környezetben. (A Mississippi partján fekvő város, a valóságos Hannibál fiktív megfelelője Twainnél: St. Petersburg.). A harmadik kézirat a leghosszabb, 530 oldal, melyen Twain 1902-től haláláig (1910) dolgozott, nagyrészt Európában, miközben külön kéziratban kidolgozta a történet végét, a mindent feje tetejére állító nagy csavart. Az 1916-ban megjelent és ötven évig újra meg újra kiadott változat – melyet mindvégig hitelesnek tekintett a Twain-filológia, s mely az 1930-ban kiadott Mikes Lajos-féle magyar fordítás alapjául is szolgált –, ez az egységes egészet képező, minden idegenkezűségtől mentes hármas mű jelent most meg magyarul, a fordítói tekintélyét már Thomas Morus-fordításá-val kivívó Gergely Zsuzsa átültetésében. A két hosszabb regény, 1702-ben, illetve 1490-ben játszódik – messzi földön, az Isten háta mögötti Ausztriában. E két elbeszélésben kamasznarrátort – Theodor Fischert, illetve August Feldnert – szerepeltet Twain, s csak az Iskolahegyben halljuk a mindentudó narrátor személytelen hangját, amikor is a titokzatos idegen Tom Sawyer és Huck Finn osztálytársa és játszópajtása lesz. A fiúkat mindhárom esetben fantasztikus kalandok várják, miután felkeresi kisvárosukat egy igen rejtélyes idegen, aki velük időzik a legtöbbet. Ez a megnyerő arcú és kellemes hangú, könnyed mozgású fiatalember most természetfeletti képességekkel rendelkezik: agyagfigurákat gyúr és kelt életre, emberi sorsokon fordít, szerencséssé vagy végzetesen szerencsétlenné téve kiválasztottjait vagy kiszemelt áldozatait. Számára ugyanis nincs különbség jó és rossz között, hiszen ő nem ember, hanem angyal: valódi neve Sátán, illetve Negyvennégy, a bukott angyal unokaöccse, de amúgy jó családból való. De bármennyire elborzadnak is a fiúk e rokonság hallatán, az ifjú elbűvöli őket csodatetteivel, s rá kell jönniük, a névhez társított erkölcsi ítélet ez esetben nem alkalmazható. Feltárul az objektív determinizmus percre meghatározott láncsora: az értelemmel nem bíró ember semmiféle szabad akarattal nem rendelkezik, hanem e meghatározottság rabja. S mikor az ifjú változtat a falubeliek életének egy-egy láncszemén, a jó és a rossz emberi fogalmai végképp felborulnak. Egyiküknek például rövid élet helyett hosszú lét lesz az adománya, de úgy, hogy azt elborult elmével kell leélnie, míg másikuk úgy fizet egy tragédia látszólagos elkerüléséért, hogy az illető | a mennyország helyett a pokolra jut. Sátán, aki idő és tér fölött áll, végigvezeti a fiúkat az emberi történelmen: háborúkat, gyilkosságokat, elnyomást, zsarnokságot mutat nekik. Bebizonyítja, hogy éppen azok a dolgok a leginkább emberiek, melyeket a fiúk embertelenségeknek hisznek. Mert az ember lényege a gonoszság, a kegyetlenség, a képmutatás és a hazugság.

Sátán/44 csodálatos lény, aki százféle módon bizonyítja, hogy másik világból való, mely egyébként nagyon hasonlít ehhez a földihez. A gyerekek ott is óvodába és iskolába járnak, ott is tanulniuk kell, igaz, ott az könnyen megy, elég a gondolat ereje. Sátán a gondolat efféle erejével működteti különös „színházát” is, ahol évszázadok szereplői vonulnak fel, térdig gázolva a vérben, haldoklók sikolyától övezve – „a gyilkolás lévén legfőbb becsvágya az emberiségnek és történetének legelső eseménye”. Sátán/44 csupa ellentmondás. Egyrészt hasonlatos Krisztushoz, amennyiben ő is, akár Krisztus az apokrif iratok szerint, agyagfigurákat kelt életre. E hasonlóság jegyében követeli az ő halálát is a tudatlan tömeg, s csak egy ember teszi fel az ismerősen csengő kérdést: „Mi értelme megölni a fiút? Nem ő az oka mindennek; bármilyen hatalma is legyen, azt urától és parancsolójától szerzi.” Másrészt azonban Sátán/44 a legsötétebb twaini víziót hivatott kifejezni, amely végső ítéletet mond az átkozott emberi fajról, és megveti annak szánalmas korlátait.

Lassan a fiúk elhiszik, hogy itt két egészen különböző világról van szó: a véges emberiről és a végtelen isteniről, melyek egymás ellentétei, s csak a természetfeletti lényeknek adatik meg a világok közti átjárás lehetősége. Joggal bizakodnak tehát a „másik világban”, amikor 44 azzal búcsúzik tőlük, hogy többé nem látják egymást: „Ebben az életben, 44, de egy másikban? Egy «másikban¸ biztosan találkozunk, igaz, 44?” A döbbenetes válasz: „Nincs másik.” Semmi nem igaz abból, amit eddig hallottunk, illetve semmi nem úgy igaz: nincs e világ és túlvilág, nincs élet és halál – csak én vagyok, én pedig álmodom.

Nem létezik tehát se Isten, se ember. „Semmi nem létezik; minden álom. Isten – ember – a világ, – a nap, a hold, a csillagok rengetege: álom, minden álom, nem léteznek. Semmi nem létezik, csak az űr – és te!” Isten egyébként nem is létezhet, írja, megelőlegezve a XX. században már jól ismert döbbenetet, hiszen nem Isten az, aki „ugyanolyan könnyedén teremthet jó gyermekeket, mint rosszakat, mégis a rosszakat választja; aki mindnyájukat boldoggá tehetne, mégsem teremtett egyetlen boldog egyedet sem; [...] ki igazságot prédikál és megteremti a poklot”.

A lét valódiságát tagadó (vagy legalábbis megkérdőjelező) s egyben a gondolat teremtő erejét ünneplő Titokzatos idegen-kéziratok hasonló helyet foglalnak el Twain életművében, mint Shakespeareé-ben A vihar. Az idős író legutolsó műve mindkettő, a világtól visszavonuló mesteré, aki immár a halállal való szembenézés jegyében feszegeti a lét nagy kérdéseit.

Forrás, Könyvjelző

A kötelező olvasmányhoz mindig jelentős listaként társul az ajánlott olvasmányok végtelennek tűnő felsorolása. Néhány középiskolában harminc-negyven ilyen is lehet még a kötelező könyvek mellett. Elsőre riasztónak tűnhet a látvány év végén, a várva várt nyári szünet előtt, pedig ha jobban megnézzük, érdekes gyöngyszemekre bukkanhatunk. Nem csak jól szórakozhatunk egy esős, magányos délutánon, de az életszemléletünk, világra látásunk is gyökeresen megváltozhat.

Számomra az egyik nagy meglepetés Hoffmann Az arany virágcserép című műve volt. A magyar tanárnőm külön figyelmembe is ajánlotta, de nem csak ezért olvastam el. Kis vékony kötet volt, érdekes borítóval, annál is figyelemfelhívóbb címmel. Két óra alatt elolvastam.

Maga a történet először kicsit kacifántosnak tűnhet, mintha mi is csak álmodnánk éppen. Az Anselmus nevű főszereplő szolid polgári karrierről álmodozik, egy nem várt napon azonban különös események történnek vele. Az Elba-parti bodzafa levelei között játszadozó arany-zöld kígyókisasszonyok képében betör a poézis mesebirodalma Anselmus gondok és szegényes örömök láncolatából álló szerencsétlen életébe. Ekkor fedezi fel az életben a csodákat, a varázslatot, a költőit – mindazt, ami a józan hétköznapokban megrekedt fiatalember számára nem létezik. Innentől megkezdődik a harc Anselmus lelkéért a két ellentétes világ: a poézis és a próza hatalmai között. Csodálatos kalandok és fantasztikus élmények után a küzdelem a szellem javára dől el: Anselmus feleségül veszi Serpentinát, s vele elnyeri a boldogságot jelképező, csodatevő arany virágcserepet. Vagy mégsem?

Ajánlott olvasmány hétvégére: E.T.A Hoffmann: Az arany virágcserép

A XX. század egyik legismertebb írója, Hemingway amerikai származása ellenére is erősen kötődött az európai kultúrához, művészete a két kontinens kultúráját egyesíti. Chicago közelében, Oak Parkban született 1899- ben. Apja kedvelt orvos volt, édesanyja vonzódott a művészetekhez. Hat gyermeküket jómódban nevelték. Ernest jól tanult, sokfélét sportolt, de nem tanult tovább, hanem újságírónak állt. Életpályája már életében is legendásnak számított. Önkéntesként ment az olasz frontra, megsebesült, kitüntetést is kapott. 1921-ben fiatal házasként ment Párizsba, a világ művészetének fővárosába.  Gertrude Stein irodalmi szalonjában ismerkedett meg a modern francia művészet néhány kiemelkedő alkotójával, Joyce-szal, F. Scott Fitzgeralddal, Ezra Pounddal. Innen járt a spanyolországi bikaviadalokra. Erről az élményéről könyvet is írt (Fiesta 1926). Közben zsengéi követően megjelent a harmadik, de az első igazi novelláskötete, A mi időnkben címmel 1925-ben. Néhány évre rá a Búcsú a fegyverektől (1929) című regénye meghozta számára a világhírt, művét az olasz front hatására írta. A Scribner kiadó 8000 példányt adott el belőle 4 hónap alatt, számtalan nyelvre fordították le, s ebben a műben jelenik meg az önéletrajzi hős, Hemingway jellegzetes főszereplője.

Szenvedélye volt a vadászat és a halászat, ezt apjától kapta örökül, aki már kisgyermekként is magával vitte vadászataira. Afrikában részt vett vadászatokon (Afrikai vadásznapló 1935), és az óceánon halászott. A spanyol polgárháború kitörésekor a köztársaságiakat saját vagyonával segítette, haditudósításaival, állásfoglalásával támogatta. Polgárháborús élményei alapján írta meg az Akiért a harang szól című regényét (1940). A pálya fordulópontjának tekinthető, hogy a céltalan, kiégett hős helyét az emberiség ügyét támogató ember váltja fel.

Élete legizgalmasabb szakasza következett, 1939-től Kubában élt, Havannától nem messze egy faluban farmot létesített. A második világháború idején saját halászhajójával (Pilart) német tengeralattjárók után kutatott a kubai vizeken. Közvetlen harcokban nem vett részt, de hasznos információkat gyűjtött. Később létrehozott egy szabadcsapatot, partizánegységével több sikeres akciót hajtott végre a franciaországi harcokban. Katonái inkább nézték tábornoknak a „Papát”, mint írónak. Életében sok meghökkentő elem fordult elő, de ez nem a híres ember szerepjátszásának tudható be, hanem önmagát alakította ilyenformán. Anekdoták keringtek róla, ehhez hozzájárult négy házassága, lakóhelyének gyakori váltogatása (Florida, Spanyolország, Kuba, Franciaország), testének számos sebesülése.

A világháború után keletkezett regénye (A folyón át a fák közé, 1950) csalódást keltett, de a kiégettségre gyanakvók megkapták csattanós válaszát Az öreg halász és a tenger (1952) címmel, amelyért megkapta a Nobel-díjat (1954).

Utolsó éveiben nyomasztó depresszió lett úrrá rajta, attól félt, hogy magatehetetlen roncsként fejezi be életét, mint kedvenc írója, Maupassant. Betegségekkel bajlódva követte édesapja egykori tettét, 1961-ben öngyilkos lett amerikai otthonában.

Sándor Ildikó: Kötelező olvasmányok röviden 12. osztályosoknak (Világirodalom)

M.R.O. HISTORIA KÖNYVKIADÓ

 „Sose halaszd holnapra, amit holnapután is megtehetsz.”- vallotta Mark Twain, és nem is igyekszünk dacolni vele. A legtöbb ember szeret mindent az utolsó pillanatra hagyni. A karácsonyi ajándék megvásárlása, a szobánk rendbe tétele vagy a nem szívlelt rokon meglátogatása mind azok a dolgok közé tartoznak, amik általában a végtelen hosszú, soha véget nem érő, „muszáj” listánkon szerepelnek.

És ott van rajta az a poros, unalmas borítójú könyvkupac is, mely a gondolataink között trónol, büszkén és öntelten, néha talán kacagni is halljuk, rajtunk, a helyzeten, a hibáinkon. Olykor megfeledkezünk róla, máskor pedig nem hallgat, nem hagy nyugtot nekünk, himbálózik, le- fel dobálja magát a lelkiismeretünkön, mint egy vékony szaruhártyán.

Csak így nevezzük őket:kötelező olvasmányok. Az írott betű azon hatalmasai, amiket ismernünk kell, mert különben elveszünk, elgyengülünk, majd végleg elenyészünk az új kori, zavart kultúrátlanságban.

E tudás nélkül ugyanis- hallani sokszor a magyar tanároktól- sem az érettségi, sem a művészeti iskolába való felvételi nem sikerülhet jól. De ennyi még nem elég. E nélkül nem fognak sehol komolyan venni, nem vehetjük fel értelmiségi kávéházakban a beszélgetés tényleges fonalát, sőt, nem mehetünk tévés vetélkedőkbe sem. Kedves olvasó, immár egyértelmű, nagy a tét.

S az áldozat ehhez képest már nem is látszik olyan nagynak. Egy- két óra naponta, a metrón, az iskolába, a munkahelyre menet, vagy elalvás előtt, és nem csupán a felvételi esélyeink növekednek, vagy a műveltségünk, hanem mi magunk is változásokon mehetünk át. Nem feltétlenül a világ szemében, talán csak a sajátunkban. De kell ennél több?

Az MRO HISTORIA Könyvkiadó gondozásában 3 új könyv látott napvilágot.

A kötelező olvasmányos sorozatot folytatva immáron a 9., a 10. és a 11. osztályosoknak is beszerezhetők olyan segédkönyvek, melyek tanulmányaikat nagyban elősegítik.

De miért is nyújtanak hasznos segítséget számukra és miért jobbak ezek a kötetek, mint más kötelező olvasmányt röviden leíró kiadványok?

A válasz egyszerű! A könyv nemcsak a benne szereplő kötelező olvasmányok rövid leírását tartalmazza, hanem minden egyes műnél átfogó ismereteket kapunk magáról, az alkotás szerzőjéről, főbb műveiről és munkásságáról, a szereplők jellemzéséről és ezeken felül még – ami a legtöbbet éri egy diák számára – elemzésekről, érdekességekről és feladatokról.

A könyvek (a ’röviden’ kifejezés ellenére) nem azt akarják helyettesíteni a diák életében, hogy a teljes alkotásokat ne olvassa végig, de elengedhetetlenek olyanok számára, akik első olvasásra esetleg nehezebben értik meg az alkotást, vagy például magyarázatra, kigyűjtött információkra van szüksége a művel kapcsolatosan.

A 3 új kiadvány címei:

 - Kötelező olvasmányok röviden felsősöknek 9. osztályosoknak

 - Kötelező olvasmányok röviden felsősöknek 10. osztályosoknak

 - Kötelező olvasmányok röviden felsősöknek 11. osztályosoknak

Bővebb információért katt a www.felvesznek.hu-ra.

Kiadónk idén is több új kiadvánnyal jelenik meg a piacon.

Ezek egyike a Kötelező olvasmányok röviden 9. osztályosoknak, mely 2009 novemberétől kerül a könyvesboltok polcaira.

További információért kattints a képre!

A kötelező olvasmányoktól sok diák ódzkodik, hisz senki nem akarja a szabadidejét vagy a nyári szünidejét azzal tölteni, hogy több száz oldalon keresztül egy olyan könyvet olvasson, ami lehet, hogy nem is érdekli.

Kiadónk, az MRO HISTORIA Könyvkiadó mára több olyan könyvvel büszkélkedhet, melyek e témakörben nyújtanak hasznos segítséget a tanulóknak. Mind az általános, mind a középiskolás diákok számára rendelkezünk olyan szakkönyvekkel, melyek az olvasást vagy kibővítik, vagy könnyebbé, átláthatóbbá teszik.

Egy könyv felépítése minden esetben a következőképpen néz ki:

-         az író rövid életrajzi bemutatása, a szerző munkásságának ismertetése

-         a cselekmény rövid vázlata (a kötelező olvasmány röviden)

-         a műben megtalálható szereplők felsorolása, és azok jellemzése

-         elemzések, feladatok, érdekességek az alkotásra vonatkozóan

Célunk e kiadványokkal nem az, hogy a diák ne olvassa el a teljes könyvet – hisz, ha ezt tenné, akkor könyvünk önmagában nem sokat érne –, hanem az, hogy egy átfogó képet kapjon minden olyan információról, melyet egy több száz oldalas könyvben nem biztos, hogy elsőre megért, avagy felfedez.

Vincze Zsolt

A 2009-es felvételi ponthatárok 2009. július 24-től (péntek) a www.ponthatarok2009.hu
oldalon megtekinthetőek!

Emlékszem, mikor én voltam 4dikes gimnazista-ami nem most volt-nekem is kötelező olvasmány volt Kafka.

Mindig is felállt a hátamon a szőr, ha meghallottam azt a szót, hogy „kötelező”. Ez számomra valami olyasmit jelentett, ami nem fog tetszeni, amit azért kell megcsinálni, mert megkövetelik tőlünk, mert számon kérik. Aztán elolvastam Kafkát. És tetszett. Meglepődtem rajta, hogy Zrínyi Szigeti veszedelme, Gárdonyi Egri csillagok-ja után kezembe kerülhet egy olyan kötelező olvasmány, amit képtelen vagyok letenni addig, míg ki nem olvastam. Ebben közrejátszott az is, hogy vékonyka könyvről van szó, aztán magával ragadott a történet, sőt mi több, gondolkodásra késztetett.

A sztori dióhéjban arról szól, hogy főhősünk Gregor Samsa utazó kereskedő egy reggel arra ébred, hogy féreggé, pontosabban bogárrá változott. Először csak a cégvezető, majd a saját apja, anyja végezetül pedig hőn szeretett húga fordul el tőle.

Többen többféleképpen magyarázzák a novellát:

Az egyik magyarázat szerint Samsa bűnös lélek volt, átváltozása a büntetése, azért bűnhődik, mert nem tudta átlátni saját életét, képtelen volt eljutni a változtatás gondolatáig is, metamorfózisa pedig pont a döntési szabadságában akadályozta meg.

Egy másik magyarázat szerint a történet nem más, mint a beteg Samsa lázálma, egy harmadik vélemény szerint pedig a „mese” tanulásága nem más, mint a tudomásulvétel, a beletörődés.

Véleményem szerint Kafka célja a novellával a figyelemfelkeltés arra vonatkozóan, mi történik velünk, emberekkel, mivé leszünk azáltal, ha elveszítjük individualitásunkat, ha elveszítjük önmagunkat, ha beletörődünk egy adott szituációba, melyből a kitörést csak halogatjuk, és azt mondjuk magunknak, még nem, még nem tehetem meg.

Fel kell ismernünk a változtatás lehetőségét és meg kell ragadnunk minden kínálkozó alkalmat két kézzel. Kafka metamorfózisa vizuálisan jeleníti meg az emberben végbe menő változást, és szembesít minket önön pondrói mivoltunkkal, ám el kell tudnunk vonatkoztatni ettől, és meglátni a mögöttes tartalmat, mely a személyiségre, a lélek civódásaira, viszontagságaira hívja fel a figyelmet, ami mellett nem szabad elsétálnunk.

Személy szerint én, ezt a konzekvenciát szűrtem le, számomra erről szól Kafka novellája, és csak ajánlani tudom mindenkinek nemtől, kortól függetlenül!           

Oroszlán Dorka

Az MRO HISTORIA Könyvkiadó blogja

Hírek, érdekességek, információk érettségivel, felvételivel, továbbtanulással, könyvekkel kapcsolatban

Kompetenciamérés

Magyar érettségi

Történelem érettségi

Matematika érettségi

Angol érettségi

Földrajz érettségi

Biológia érettségi

Informatika érettségi

Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája a 2009/2010-es tanévben is indítja 2 éves felsőfokú kereskedelmi szakmenedzser képzését. A minden tanévben magas osztálylétszámmal induló képzést a következő tanévben is szakmailag magasan felkészült oktatók irányítják.

A Kötelező drámák röviden 9–12. osztályosoknak című kiadvány feldolgozza a középiskola négy éve alatt előforduló drámairodalmi kötelezőket. Megtalálható benne a művek rövid ismertetése, elemzése, a szereplők bemutatása, jellemzése, valamint minden műhöz szövegértési és szövegalkotási feladatok tartoznak.